---Régen volt bizony, mikor a nyúl úgy döntött, hogy a továbbiakban nem kíván közösködni a világgal gondolatai szabadságában. No nem közöny, ami vezérelte, vagy múltban szunnyadó harag, csupán egy elfeledett illat, ami akkor rég sokkal meggyőzőbb volt, mint bármilyen bizonyíték, amivel létünk egyediségét, szükségességét és gyönyörűségét kívánták megmagyarázni.
---S lehet nem is illat volt, hanem egy szó, vagy csak a tücsök szeme színe, amit annó azon a lusta órán bámult, lehet csak valami halovány napsugár tört csillogón a víz fodrain, vagy a sün tüskéi meredeztek túl kihívón.. nem tudta ő sem, s nem tudom azóta én sem. De meséiből kiderült, nem is fontos igazán, mi vezeti rá az embert élete értelmére, csupán a felismerés számít.
---Az ő meséi ezek, s én álmatlan nyári éjszakáimon síri csöndben hallgattam őket, azzal a töretlen elképzeléssel, hogy sohasem mesélem majd el senkinek.
z
Egy nyúl kacskaringós utazásai - bevezető
2010.03.02. 18:40 | rab-bit | Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://rab-bit.blog.hu/api/trackback/id/tr11803514
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.